Elsősorban 2-3 évesek szüleit fenyegetik az ehhez hasonló esetek.Amikor a kisgyerek még nem ért meg mindent,és korlátozott a beszédképessége,akkor igen frusztrált,mert még nem tudja érzelmeit megfelelően kifejezni.Ha például tornyot épít kockákból,és elfárad,vagy úgy érzi,nem sikerül úgy megalkotnia a nagy művet,ahogy szeretné-,elkeseredik.Nem érti azt sem,ha valamit kér,azt miért nem kapja meg azonnal.Előzzük meg a kényes helyzeteket!Ha vendégségbe megyünk,és ott később szolgálják fel a vacsorát,mint amihez gyermekünk szokott,vigyünk neki egy kis rágcsálnivalót vagy játékot,hogy lekössük.Ha olyan helyre megyünk,ahol nagyobb gyerekek vannak,tegyük el előre az idősebbeknek való játékot,mert ő is szeretné majd kipróbálni,de-hiszen értelmileg alacsonyabb szinten van-nyilván nem sierül neki.Ez is kibillenti nyugalmából,és hisztizni fog.Minél inkább kiabálunk vele,annál vadabbá válik.Sokkal hatásosabb,ha leülünk mellé,amikor rájön a roham.Ha kizárjuk a szobából,eluralkodhat rajta az elhagyatottság érzése is.Az érzelmi vihar,amely hatalmába keritette,neki is ijesztő,hát még,ha azt érzi,hogy mi sem tudunk úrrá lenni a helyzeten.Ilyenkor megnyugtatóbb,ha a szülő mellette van.